A két oldal egyre távolabb egymástól, egyre kevesebb a megértés, egyre kevesebb a megérteni akarás. Jó, talán lehet, hogy nem egyre kevesebb, de kijelenthető, hogy kevés. Mert - úgy tűnik - tényleg csak két oldal létezik. Főleg ott, ahol két párt (vagy két politikai tömb) versenyez egymással a választásokon - és ez így egy egészségtelen demokráciát és társadalmat eredményez.

Valahol érthető, ha "két dolog van", választani kell. Mert tartozni akarunk valamihez. Építenünk kell az identitásunkat, az egyéniségünket. Ki akarjuk fejezni, hogy mi mások vagyunk, mint a másik oldal.

De mi is ez a két oldal, amiről írok? Melyik két politikai tömb harca folyik most a világon, Észak-Amerikától Közép-Európáig?

A jobb- és a baloldali - felesleges - megosztottság - úgy tűnik - jegyet vett magának a 2020-as évek teleplakátolt és telegraffitizett vonatára is. A vagonok száma persze páros, ezért tökéletesen meg lehet osztani őket középen. Egyik oldal ide, másik oldal oda, átjárás pedig nincs. Aki megpróbálja, mindkét oldaltól elutasítást és megvetést kap, mindkét oldal átlökné a másik oldal vagonjába, hisz' nem eléggé lojális. Ha nem kapaszkodik eléggé, leesik a vonatról, és általában - sajnos - ez fog történni.

Nyugat-Európában (e téren) talán kissé jobb a helyzet - legalábbis a vezető politikai pártok szintjén (igaz, a két oldal közti kölcsönös utálatot nem mindig a pártok vagy a politikusok okozzák). Macron számomra pozitív csalódás volt, de beszélhetnénk itt Németországról is, benne a CDU-ról vagy a CSU-ról, akik - legalábbis innen - nem tűnnek szélsőséges pártoknak egyik irányba sem.

De kicsit eltértem az előbb feltett kérdéstől. A két oldal jelenleg természetesen nem más, mint a liberális és a konzervatív. 

És persze mondhatjuk mi - a politikához talán túlságosan naiv emberek -, hogy ugyan miért nem lehet valaki egyszerre konzervatív és liberális, de aki ezt a kérdést felteszi, végtelenül egyedül érezheti majd magát, mert így nemigen tud csatlakozni sehová, egy csoport sem "fogadja be".

Hogy miért? Mert a liberálisoknak a konzervatívokat kell utálni, a konzervatívoknak a liberálisokat, és ha ezen ideológiák képviselői elkezdenének beszélni egymással, megérteni egymást, ugyan mivel lehetne megfélemlíteni a szavazókat?

Pedig én hiszem, hogy akár a magyar, akár a lengyel, akár az amerikai társadalom minimum 40%-ának politikai meggyőződésében keverednek liberális és konzervatív elemek. 

Ez viszont - a fent említett indokok miatt - rendkívül veszélyes a leegyszerűsített kampányszövegek és a tweetek világában, hiszen ha egy pillanatra is kitekintenének a szavazók a kék és a sárga falak mögül, látnák egymást, és megértenék egymás aggodalmait, ambícióit és félelmeit, már nem hinnék el annyian a kétszavas, hazug propagandát.

Ezeket az embereket nem lehetne hatalmuk eszközének használni, nem lehetne nekik eladni a "BLM-tüntetéseken minden szép és jó és tökéletes és hősies stb. volt" vagy a "Trump tüntetői a hazáért törtek be a Capitoliumba"-féle, végtelenül álságos és káros szövegeket.

Aki liberális, lehet konzervatív, aki konzervatív, lehet liberális (bár megjegyzem, hogy vannak ügyek, melyeket sokan liberális céloknak bélyegeznek meg manapság, miközben azok alapvető, egy intelligens ember számára megkérdőjelezhetetlen dolgok). Abszolút lehetséges, hogy egy liberális ember nem ért egyet az udvariasság és nők iránti tisztelet "jóindulatú szexizmus"-ként való - negatív kontextusban emlegetett - megnevezésével, vagy az ártatatlan, barátok közötti viccelődés miatt kiszabott durva szankciókkal (Cavaninak (futball-játékos, Manchester United) kb. 40 millió forintot (!!) kellett fizetnie, mert "rasszista" bejegyzést tett közzé"(ahogy írtam, egy barátjának szánt ártatlan vicc)). Emellett teljes mértékben elképzelhető, hogy egy konzervatív embert a hányinger kerülgeti a szélsőjobbos, gyűlöletre uszító propagandától.

Ne gondoljuk viszont, hogy ezen mi nem tudunk változtatni. A pártok nem fognak örülni, az FB-on, a Twitteren pedig mindkét oldaltól kapunk majd sértegetéseket, de legalább teszünk azért, hogy a világ egy megértőbb, elfogadóbb és élhetőbb hely legyen. 

És egyszer talán leülhet majd egy asztalhoz konzervatív és liberális, és együtt nevethetnek az ezen bosszankodó, hatalmukat elvesztett politikusokon.

Kép: Pixabay, Kezdőbetű FB-oldala: https://www.facebook.com/kezdobetu